Utahi május

- Mi van? - néztem a szakadó hóra, aztán megnéztem a naptáramat.

- Tényleg május van!

- Biztosan rosszat álmodok - csíptem meg magam, miközben Puppey láthatatlanná vált és eltünt a helyén.

- Én ilyenkor ki nem megek - üzente - akkor szólj, ha megint kitavaszodott.

- Tavasz? - néztem körbe - Az mi?

A sörfőzde vize

Virágok borították a domboldalt.

Utahban a tavasz csodaszép virágokat nevel.

Lenéztünk a meredek lejtő aljára.

Pont az elhagyott épület felett álltunk.

Békésnek és érintetlennek tünt a természet. Mintha a mormonok bejövetele óta semmit se építettek volna ide.

Pedig pont itt állt valamikor Utah első serfőzdéje.

\

A Kalifornia Serfőzde 1864-ben nyitott. Az árpa, tűzelő, hordók mind vasúton érkeztek ide és a sör hordókban vasúton távozott. Meg gyomorban, mert a közelben a serfőzde nyitott egy szállodát, ahol majálisokat, piknikeket rendeztek.

De az emberek általában ide is vonattal jöttek. A helyi újságok több olvasói levelet is kaptak 1900 körül arról, hogy a személyvonat vasárnap miért meg e bűnös helyre. 

A serfőzőt ekkor tulajdonosáról immár Wegener-nek hívták.

A zamatos vízet a serfőzde a hegyekből hozta.

Mivel a Wegener-forrás az bonyolultnak hangzott, ezért a forrást Wegner-forrásnak kezdték hívni.

A források vize ma kis tóba gyűlik össze.

A közelben ma is megvan a serfőzde egykori víztározója, ahol ma kirándulók hintázni szoktak.

Már aki erre jár, mert ezen az ösvényen általában kevesen vannak és ők se tudják, hogy egy egykori "bűntanya" közelében járnak.

A fehér kutya

A hegyek lábánál túráztunk, amikor megjelent a Fehér Kutya   

Barátságos volt és kedves. 

Gazdája hívta: Gyere! 

A kutya eleinte ment, aztán úgy döntött, mi jobb társaság vagyunk. 

- Menj a gazdihoz! - mondtam, mert tudom, hogy ezt minden kutya megérti magyarul. 

- Nem megyek - felelte az eb. 

- Gazdi!

Közben a gazdi hangszálai megkoptak az üvöltésben. 

- Menjél!

- Nem megyek. 

Fogtuk és a nyakörvénél fogva húztuk. 

A kutya ekkor elunta a banánt és végső lázadásként fejest ugrott egy akut hasmenéses, inkább folyékony, mint krémes szarba és hátára fordulva boldogan parfümözte magát. 

- Itt van!!! - mutattam a gazdinak az utat, aki póráz és falatka nélkül akarta az egykor fehér kutyát hazavinni. 

Megragadta a nyakörvet és húzni kezdte maga után. 

Biztos voltam benne, hogy a barnás kutya majd ki lesz mosvs és hogy a gazdi sose fog többet póráz nélkül kirándulni. 

Villanyautóadó

Utahban az elektromos autóknak és a tölthető hibrideknek és a hibrideknek egy külön adót kell fizetniük, hogy ezzel pótolják az el nem használt benzinből kieső (kifolyó?) útadót. Ez egy államilag megállapított összeg.

Valami van benne, én utoljára októberben tankoltam.

Önként részt lehetett venni egy programban, ahol az autó által megtett távolság függvényében kell fizetni. Az adó maximuma itt az államilag megállapított adó.

Mi részt veszünk ebben a programban. Eddig be kellett dugni az autó OBD portjába egy ketyerét és az jelentette, hogy hány kilométert ment a járgány és ebből mennyi volt a benzin és mennyi volt a villany.

Az állam most egy j céggel szerződött, amelyik ezt a feladatot olcsóbban vállalja: három havonta kell egy fényképet készíteni a telefonnal az autó kilométer-számlálójáról és az fel kell tölteni.

Most ez fejlődés?

Murray belvárosa

Murray-nek két belvárosa van és máig ismeretlen okokból tizenkét éve mi megnéztük az egyiket.

Most volt egy órám amíg ellenőrizték a kerekeket az autón, megnéztem a másikat.

Ez a városközpont a State Street és a városi park mellett volt, ott, ahol a nemlétező főnök szobra nézi szoikusan a forgalmat.

A főnökön kívül nem sokan nézik már a forgalmat.

Vannak padog, téglával kirakott járda, kirakatok, kisboltok, fák, de a fákat leszámítva minden élettelen.

Valamikor mindenki ide járt táncolni péntek és szombat este. Aztán már csak péntekenként lehetett roponi.

A régi dekorációknál és kirakatoknál talán csak a tánciskola parkolójának reklámja tetszett jobban.

Jelmezt is lehetett itt bérelni, de a jelmezkölcsönző se tűnt egy nagyon virágzó üzletnek.

Valamikor, száz éve minden volt itt, ami egy belvároshoz kellett: boltok, ahol meg lehetett venni a meg nem termelhető élelmiszert, pár javítóműhely és kovács, ahol meg lehetett csináltatni az elromlott berendezéseket, rendelő, templomok, táncterem, balettiskola és mozik.

Az egyik mozi még tartotta is magát, a másikban már a cipész is feladta.

Talán még lesz ebből a moziból valami hasznos dolog, aminek örülnek az emberek.

Régen eljöttek ide az emberek és mindent el tudtak intézni, megjavíttatni, megvenni.

Ez ma a bevásárlóközpontokkal is így van, csak szerintem ezeknek a pici városközpontoknak lelke van.

Szerencsére valami romantika még maradt az emberekben, mert a virágbolt még nyitva van.

A városi múzeum most zárva volt: a Helyi GazdagEmber Házából alakították ki a helytörténeti gyűjteményt, amit épp felújítanak.

Talán egyszer visszaszáll bele az élet és akkor újra kinyitnak a boltok is.

Na, ennek a belvárosnak a feltámasztása lenne az igazi csoda!

Az évszázad találmánya

Az egyetemi kórháznak van egy alkalmazása (appja, bizonyára anyja is van, de én inkább az appját emlegetem), amin lehet időpontot foglalni, felírt gyógyszer kérni, hozzáférni az összes dokumentációhoz, kórtörténethez, mindenhez.

Az alkalmazás nem mindig működik jól, állandóan aggódik, hogy valaki ellopja az adataimat és akárhonnan lépek be, azonnal küld egy ellenőrző sms-t, hogy én vagyok-e. Pedig megnézte fél perccel korábban a pofámat és fel is ismerte. Lehet, attól fél, hogy az Ellenség meg akarja tudni, hány kiló vagyok és mekkora volt utoljára a lázam (39C) és ezért levágta a fejem, odatartja a telefon elé, a telefon felismeri, de a rendszer tudja, hogy az ellenség fifikás és még a fejem levágására is képes, hogy kifürkéssze a lázamat, ezért küld egy smst a TELEFONOMRA (ami elé ugyebár az Ellenség a levágott fejem tartja), hogy azzal igazoljam magam.

Mert az ellenség etikus és tiszteli a magánszférámat. A fejemet levágni más, de megnézni az sms-eimet (ahonnan a visszaigazolást a telefon automatikusan bemásolja a kórház appjába) megnézni, az nem úri emberhez méltó.

Szóval az alkalmazás fejlesztői több éves intenzív brainstorming és intenzív fejlesztés és kutatás után kitaláltak és hozzáadtak egy olyan fícsört az apphoz, ami alapjában rengeti meg a világot. Mert ebből az appból ilyent eddig nem lehetett csinálni. 

Mert ez egy forradalmi újítás. (Aminek kitalálása közben a kreatívok fejenként húsz kiló kokaint szívtak fel, hogy jobban menjen a munka.)

Szóval kitalálták a NYOMTATÁST. Bizony, a nyomtatást. Most már az appból lehet nyomtatni.

Nem tudom, mi a meglepőbb. Hogy ezt kitalálták vagy hogy ezt eddig nem találták ki.

Akkor most mi van?

Hiába a zöld nyíl, természetesen nem megyek sehova.

Mert hát a vonat nem vár.